2023. 10. 09.
FOMO – A félelem kémiája
Az információs társadalom korában egyre több időt töltünk social tartalmak fogyasztásával. A technológia hétköznapi szinten teszi elérhetővé számunkra az egyedi igényeink szerint kialakított tartalmakat, a specializációs folyamat eredményeként pedig egy már kutatott pszichológiai jelenségről beszélhetünk: Ez a FOMO – Fear of missing out (Félelem, hogy kimaradok valamiből). Ebben a cikkben bemutatom neked a jelenség pszichológiai jellemzőit, és tudományos hátterét.
Mi is az a FOMO?
A FOMO nem új jelenség, azonban a social média platformok térhódításával gyakrabban jelenik meg a hétköznapjainkban, mint korábban. Ez, a félelmet és szorongást keltő érzés akkor jelentkezik, amikor valaki úgy érzi, hogy mások élveznek valami különlegeset és izgalmasat, amit ő kihagy. Andrew Przybylski, a jelenséget kutató brit pszichológus szerint érzelmi bevonódásunk ebben az esetben abból adódik, hogy attól félünk, mások majd nélkülünk élnek meg tartalmas élményeket. Ez lehet egy buli, rendezvény, vagy akár egy egyszerű hír a közösségi médiában. Az érintettek gyakran reagálnak, kommentelnek, stb. ezekre az ingerlő eseményekre, mely viselkedés annak igényére vezethető vissza, hogy vágynak rá, hogy az események részesei legyenek. Mindez a társas kapcsolati igényünket is jól tükrözi.
A FOMO tudományos háttere
A jelenség nem csak pszichológiai értelemben érdekes, hanem agykémiai szinten is. A dopamin nevű neurotranszmitter, vagyis az agy ingerületeinek közvetítője fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. A dopamin a jutalomközponthoz kapcsolódik, vagyis, amikor valaki érzelmileg reagál egy helyzetre, amit fontosnak vagy izgalmasnak tart, az agyban dopamintermelődés indul be. Ez pozitív érzéseket kelt, és arra ösztönzi az embereket, hogy további hasonló tevékenységek irányába mozduljanak.
A FOMO esetében azonban a dopaminfröccs egy ördögi kört indít el. Azok az emberek, akik többször és intenzíven élik meg, gyakrabban használják a szociális média platformokat az élmény újraélésének igénye miatt, és hogy kapcsolatban maradjanak egymással, ne maradjanak le semmiről. Ez további dopamintermelést indít be, ami tovább fokozza a félelemteli megéléseket.
A FOMO hatásai
Ez a tapasztalat stresszt és szorongást okoz, valamint negatívan befolyásolhatja az érzelmi jóllétet, az önbizalmat és az önértékelést is. Azok, akik gyakran tapasztalják a FOMO-t sokszor elégedetlenek saját életükkel, és bár mások életének csak a felszínét látják, úgy érezhetik, az az élet boldogabb és minőségibb, mint az övék.
Mit tehetek?
1. Légy tudatos!
Az érzelmi egyensúly és mentális egészség megőrzésének szempontjából fontos tudatosítani, ha én is ezen megyek át, megértem a jelenséget, felismerem, hogy ezzel van dolgom.
2. Csökkentsd az online időt!
Vedd át az irányítást, és állíts fel kereteket magadnak, amin belül mozoghatsz. Például korlátozd a social tartalmak fogyasztására szánt időt.
3. Kritikus gondolkodás!
Ne vedd készpénznek, hogy az általad követett személyek tartalmait jellemző tökéletesség és csillogás valóban úgy van a valóságban is. Mindenkinek vannak mélypontjai, nehézségei, amivel meg kell küzdeniük. Természetes, hogy online platformon mindenki a legjobb oldalát igyekszik megmutatni, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pillanatában ez a jellemző.
4. Élvezd a pillanatot!
Helyezd a fókuszt a veled zajló pozitív élményekre, engedd meg magadnak, hogy bele tudj feledkezni szabadon ezekbe a helyzetekbe!
Ha gyakran kerít hatalmába a FOMO érzése, a négy lépés betartása nem megy azonnal. Ezért fontos, hogy légy türelmes magaddal! Tartsd szem előtt az offline kapcsolatrendszeredet, és növeld a személyes jelenléttel történő találkozóid számát.
2023. 02. 02.
Bullying az iskolában
Hogyan ismerhetem fel, mit tudok tenni ellene?
A bullying jelensége rendkívül népszerű és sokat vizsgált terület a pszichológián belül. Ennek oka talán a mindenkori aktualitásában rejlik. Azonban a kialakult helyzet elszenvedője és az agresszor közötti kapcsolat működési mechanizmusának feltérképezése elengedhetetlen a probléma kezeléséhez.
Hogyan ismerhetem fel a bullyingot a környezetemben? Milyen kilépési lehetőségekkel bírnak ezek a helyzetek? Lehetséges-e rövid időn belül megszüntetni a fennálló problémát?
Megtörtént eset:
„Holtan találtak meg egy 16 éves fiút, aki hétfőn tűnt el a szabolcsi Vaján. A fiú öngyilkos lett. Az iskolában problémái voltak az osztálytársaival, piszkálták, cikizték, volt olyan kijelentése is, hogy inkább a halál, mint az iskola. – írta hétfőn a fiú anyukája a közösségi médiában. Úgy vélte, ez lehetett fia eltűnése mögött. Utoljára akkor látták otthon, amikor reggel iskolába indult. A buszra már nem szállt fel.”
(2021.09.07. HVG online)
A bullying fogalmára nincs megfelelő magyar kifejezés, megnevezhetjük az alábbi módokon: pszichoterror, csicskáztatás, basáskodás, zaklatás, bántalmazás.
Olweus (1999) definíciója szerint akkor beszélhetünk zaklatásról, ha az agresszív viselkedés, vagy a másik kárára történő sérelem okozása szándékosan történik, ismétlődően, hosszú időn keresztül, és mindez a kapcsolati dinamika tekintetében, egyfajta felborult hatalmi egyensúly mellett valósul meg.
A jelenséggel könnyedén találkozhatunk a minket körülvevő szociális kapcsolatainkban. A hétköznapokban körülöttünk zajló események jól tükrözik, hogy mennyire jelen van akár óvodai, iskolai, munkahelyi, vagy összességében: a közösségi tereinkben.
Megtörtént eset:
„A 14 éves tanulót egy, az évfolyamuknak létrehozott Facebook-csoportban kezdték el zaklatni, ahol egy állatos felnőttfilm részletét küldözgették egymásnak, azt állítva, hogy ő a videón egy állattal együtt szereplő lány. N. a lementett felvételek alapján tett feljelentést a rendőrségen becsületsértés miatt. (…) Az iskola igazgatója szerint a diákok csak heccnek szánták az egészet, és azt mondta, hogy a gyerekek majd bocsánatot kérnek, ez azonban még nem történt meg.”
(2021.12.04. HVG online)
A zaklatás különböző módokon valósulhat meg. Beszélhetünk verbális bullyingról: csúfolás, fenyegetés, zsarolás, stb., fizikai bullyingról: lökdösés, köpködés, bezárás, tulajdon elvétele, megverés, stb., valamint a nem fizikai és nem verbális bullyingról: kinevetés, obszcén tárgyak, képek mutogatása, stb. Emellett a digitális társadalom jellemzőjeként kiemelt gyakorisággal jelent meg az online bullying, mely során a közösségi médiában, vagy egyéb online platformokon zajlik az áldozat megszégyenítése.
Gyakran az áldozatból válik bántalmazó, ezért érdemes megvizsgálnunk a konkrét szituációban, hogy miként zajlott a bántalmazó előélete az eseményt megelőzően.
A bullying első ránézésre egy „kétszemélyes” folyamat, azonban van pár további fontos résztvevő, akik közbeavatkozása nagy hatással lehet a probléma megszüntetésére: a zaklatást végignéző szemlélők. Ők azok a személyek, akik bár aktívan nem vesznek részt a bullying folyamatában, jelenlétükkel validálhatják, vagy éppen ellenkezőleg megakadályozhatják, leállíthatják a bántalmazást. A visszajelzés, ami akár nonverbális úton ezektől a szemtanúktól érkezik (pl. egyetértő hümmögés, bólogatás, vagy megrettenés, az áldozat támogatása), nagy hatással lehetnek az eseményekre. Közöttük ílymódon megkülönböztetünk passzív támogató, aktív védelmező, vagy kívülálló hozzáállást.
A zaklatás folyamata sok esetben nyilvánvaló, több ember előtt zajlik, azonban gyakran előfordul, hogy a résztvevők mikrokörnyezetében történik, és apróbb, nehezen észrevehető jelei vannak. A bántalmazott ezutóbbi esetben tarthat a nyilvános megszégyenítéstől, ezért gyakran letagadja, titkolja a vele történteket.
Mit tehetünk?
Első lépésben szülőként folyamatos figyelemmel kell követni gyermekünket a hétköznapokban. Ha hangulatában hirtelen változást tapasztalunk, a közös, nyílt kommunikáció során kiderülhet a probléma. Intő jel lehet, ha a gyermek nem akar iskolába menni, esetleg fizikai tünetekben is megjelenik a stresszhelyzet okozta változás, például reggelente hányás, rosszullét, vagy kialvatlanság formájában. További jel lehet, ha az iskolai programokból ki szeretne maradni a gyermek, romlik a tanulmányi eredménye, vagy hirtelen, látszólag indokolatlanul megváltozik a viselkedése.
Második lépésként fontos, a pedagógusok, az osztályfőnök és az iskolapszichológus bevonása is, súlyos esetben a területileg illetékes Gyermekvédelmi Központ értesítése.
Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a prevencióra (pl. szakemberek által előadások tartása a témakörben), és a gyermekek, szülők edukálására a bullyingról, és annak következményeiről.
Ha Ön, vagy környezetében élő ismerőse krízishelyzetben van, segítséget kérhet a Magyar Lelki Elsősegély által 0-24 órában működő ingyenesen hívható telefonszámok egyikén: 116-123, 06-80-810-600, vagy forduljon az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen szervezethez: www.ongyilkossagmegelozes.hu
Könyvajánló: Barbara Coloroso – Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak
Felhasznált irodalom:
Buda M. (2015). Az iskolai zaklatás – a kutatások tükrében. Szaktárnet – könyvek 14. Debreceni Egyetemi Kiadó
Kölöknet (2019). Bullying – Az iskolai bántalmazás pszichológiája. Elérhető: https://www.koloknet.hu/iskola-2/az-iskolai-bantalmazas-pszichologiaja/
ILMT – Intézményfejlesztés, Kortárs bántalmazás Elérhető: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/kortarsbantalmazas
2022. 04. 01.
Vers és zene a művészetterápiában
Művészetterápiás csoportvezetőként törekszünk az erős érzelmi töltésű zenék és versek használatára. Rendkívül fontos a közvetítő szerepük, ezért többnyire olyan zenéket használunk, ahol nincs énekhang, csupán a dallam, megteremtve ezzel az alkotás alaphangulatát, és olyan verseket, amelyek több síkon értelmezhetők, kevésbé konkrétak, tartalmilag sokrétűek.
„Mindkét művészeti ág bevonásával az érzelmek aktiválása és katarzis keltése a cél, ami megnyitja a belső világhoz, a tudattalan lélekrészhez vezető csatornákat.”
Dr. Antalfai Márta
A vers
A jó vers évszázadok érzéseit közvetíti, benne megtalálható a dolgok lényegi része. Kollektív érzéseket, lelki élményeket közvetít. Teret ad a befogadónak arra, hogy saját érzéseivel feltöltse a verset, egyfajta keretet ad, melyet az olvasó megtölt tartalommal. Gyakran archetípusokból építkezik, ősképekre épül. Ez azért kulcsfontosságú, mert, ahogy Jung is megállapította, az archetípusokkal való kapcsolat megérint, hatást közvetít, erősebb hangot vált ki bennünk, mint a magunké. Kosztolányi szerint olyan jól körülhatárolható archetípusokról beszélhetünk, mint az élet múlása, az elválás, a barátság, az öregedés, a halál, a gyermeki és szülői szeretet, vagy a természet.
Az alábbi témákban tetten érhetjük azon archetipikus formákat, melyek függetlenek bármilyen történelmi kortól, egyetemes igazságokat, időtlen emberi érzéseket fogalmaznak meg: A természet és az élet ciklikusságának ábrázolása, az ezzel analóg személyes és kollektív lelki érzések megjelenítése, és a kapcsolati kötődések, mint szülő-gyermek-, testvér-, barát-, és párkapcsolatok.
A vers jótékony hatása többek között, hogy a jobb agyféltekére ható szimbólumok képei, és zeneisége aktiválják az érzelmeket, segítik a belső képek megjelenítését. A szimbólumok gazdagsága felszínre, tudatosult szintre emeli az archetípusos kapcsolati mintákat, segíti az emlékhez tartozó érzelmek felidézését. A vers által keltett érzések az alkotásban szabadabban jelennek meg.
A zene
A zene pozitív és negatív energiákat is egyaránt felszabadíthat a hallgatóban. Egyrészt megnyugtató, harmonizáló, ellazító, felemelő és transzcendentális hatása ismert, de egyben érzelmeket és indulatokat is felkorbácsoló, bizonyos esetekben akár agressziót is kiválthat a befogadóban.
A jó zenében egyaránt megélhetjük lelkünk mélységeit és magasságait.
Alapja a ritmus, az idő, a forma és a folyamatosság. Feszültséget old, ellazít, elősegíti a meditatív élmények megtapasztalását. A zenei nevelés bizonyítottan gazdagítja az életet, differenciál, és pozitív hatással van az intellektusra. Erősen befolyásolja az agy elektromos tevékenységét, ezt főleg a dobolásnál, a ritmus kapcsán figyelték meg. Az alkotófolyamatban katalizátor szerepe van, mert mozgásba hozza az érzelmeket, felszabadít a komplexusokban megkötött energiák zártságából, emlékeket idéz fel, és belső képeket hív elő. Segít a kontroll elengedésében, lazít, katartikus élmények felé vezet.
Szeretnéd kipróbálni a művészetterápiát? Várlak aktuálisan induló csoportjaimban, vagy tapasztald meg egy laza hangulatú workshop keretében! A részletekhez látogass el a honlapon a Művészetterápia menüpont alá.
Felhasznált irodalom
Dr. Antalfai, M. (2016). Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest
