Az információs társadalom korában egyre több időt töltünk social tartalmak fogyasztásával. A technológia hétköznapi szinten teszi elérhetővé számunkra az egyedi igényeink szerint kialakított tartalmakat, a specializációs folyamat eredményeként pedig egy már kutatott pszichológiai jelenségről beszélhetünk: Ez a FOMO – Fear of missing out (Félelem, hogy kimaradok valamiből). Ebben a cikkben bemutatom neked a jelenség pszichológiai jellemzőit, és tudományos hátterét.
Mi is az a FOMO?
A FOMO nem új jelenség, azonban a social média platformok térhódításával gyakrabban jelenik meg a hétköznapjainkban, mint korábban. Ez, a félelmet és szorongást keltő érzés akkor jelentkezik, amikor valaki úgy érzi, hogy mások élveznek valami különlegeset és izgalmasat, amit ő kihagy. Andrew Przybylski, a jelenséget kutató brit pszichológus szerint érzelmi bevonódásunk ebben az esetben abból adódik, hogy attól félünk, mások majd nélkülünk élnek meg tartalmas élményeket. Ez lehet egy buli, rendezvény, vagy akár egy egyszerű hír a közösségi médiában. Az érintettek gyakran reagálnak, kommentelnek, stb. ezekre az ingerlő eseményekre, mely viselkedés annak igényére vezethető vissza, hogy vágynak rá, hogy az események részesei legyenek. Mindez a társas kapcsolati igényünket is jól tükrözi.
A FOMO tudományos háttere
A jelenség nem csak pszichológiai értelemben érdekes, hanem agykémiai szinten is. A dopamin nevű neurotranszmitter, vagyis az agy ingerületeinek közvetítője fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. A dopamin a jutalomközponthoz kapcsolódik, vagyis, amikor valaki érzelmileg reagál egy helyzetre, amit fontosnak vagy izgalmasnak tart, az agyban dopamintermelődés indul be. Ez pozitív érzéseket kelt, és arra ösztönzi az embereket, hogy további hasonló tevékenységek irányába mozduljanak.
A FOMO esetében azonban a dopaminfröccs egy ördögi kört indít el. Azok az emberek, akik többször és intenzíven élik meg, gyakrabban használják a szociális média platformokat az élmény újraélésének igénye miatt, és hogy kapcsolatban maradjanak egymással, ne maradjanak le semmiről. Ez további dopamintermelést indít be, ami tovább fokozza a félelemteli megéléseket.
A FOMO hatásai
Ez a tapasztalat stresszt és szorongást okoz, valamint negatívan befolyásolhatja az érzelmi jóllétet, az önbizalmat és az önértékelést is. Azok, akik gyakran tapasztalják a FOMO-t sokszor elégedetlenek saját életükkel, és bár mások életének csak a felszínét látják, úgy érezhetik, az az élet boldogabb és minőségibb, mint az övék.
Mit tehetek?
1. Légy tudatos!
Az érzelmi egyensúly és mentális egészség megőrzésének szempontjából fontos tudatosítani, ha én is ezen megyek át, megértem a jelenséget, felismerem, hogy ezzel van dolgom.
2. Csökkentsd az online időt!
Vedd át az irányítást, és állíts fel kereteket magadnak, amin belül mozoghatsz. Például korlátozd a social tartalmak fogyasztására szánt időt.
3. Kritikus gondolkodás!
Ne vedd készpénznek, hogy az általad követett személyek tartalmait jellemző tökéletesség és csillogás valóban úgy van a valóságban is. Mindenkinek vannak mélypontjai, nehézségei, amivel meg kell küzdeniük. Természetes, hogy online platformon mindenki a legjobb oldalát igyekszik megmutatni, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pillanatában ez a jellemző.
4. Élvezd a pillanatot!
Helyezd a fókuszt a veled zajló pozitív élményekre, engedd meg magadnak, hogy bele tudj feledkezni szabadon ezekbe a helyzetekbe!
Ha gyakran kerít hatalmába a FOMO érzése, a négy lépés betartása nem megy azonnal. Ezért fontos, hogy légy türelmes magaddal! Tartsd szem előtt az offline kapcsolatrendszeredet, és növeld a személyes jelenléttel történő találkozóid számát.
